Radnóti-kézirat 13 millióért

Nem tud annyi galériás és régiségkereskedő megjelenni az aukciós piacon, hogy utolérje az antikváriusok tolongását. A könyve műfajban már a gyenge forgalom is megéri egy aukció lebonyolítását, igazán látványos eredményt azonban kevesen érnek el.

Magyar Hírlap - 2003. december 15. - Gréczi Emőke

Bár még nem ért véget a régi könyvek, kéziratok aukciós szezonja, a két, vélhetően legsikeresebb rendezvény már lezajlott a Központi Antikvárium és a Studio Antikvárium jóvoltából.

A Központi Antikvárium nem kisebb szenzációval lépett a közönség elé, mint egy Vizsolyi bibliával, melynek létező példányairól, azok mennyiségéről és állapotáról számos pletyka, tévképzet, félreértés kering a köztudatban. Vagy ezek a téves információk vezettek egy viszonylag alacsony, 12 milliós leütési árhoz, vagy a most felkínált példány állapota intette óvatosságra a Vizsolyik iránt érdeklődőket (van belőlük három-négy idehaza). A hosszú tárgyleírás utolsó bekezdésében olvasható, hogy "a korábbi restaurálás során erősen körülvágták, ennek során a levélszámozás és a széljegyzetek nagy részét eltüntették". Korábban pedig említik, hogy több oldalt másolattal pótoltak. Töredékes példányból nagyon sok van ma is magántulajdonban, épből viszont nagyon kevés. A most árverezett, minőségben valahol a kettő között helyezkedik el, így pedig már reálisnak mondható a 12 milliós leütési ár.

A Szemere-család ötvösmunkákkal, kövekkel díszített Váradi bibliája ettől csak egymillióval maradt el, ami inkább a kötésnek, mint a kötetnek tudható be. A régi nyomtatványok között Baranyai Decsi János 1598-ban kiadott szólásgyűjteménye 4,6 millióért, Bornemissza Péter prédikáció-gyűjteményének második, 1584-es kiadása pedig négymillióért ment el. Egy XVI. századi pergamenkódex (zsidó bankárok számára szóló privilégiumok, engedélyek gyűjteménye latin, olasz és héber nyelven) 8,5 milliót ért négymillióról. A gyűjtők megküzdöttek az első magyar étlapért: a kolozsvári Schuster Fridrik kínálatát közlő cédula 40 ezerről 260 ezer forintért ment el.

Radnóti Miklós két kéziratból és hat dedikált kötetből álló "csomagja" maradt 750 ezres kikiáltási árnál, ezzel szemben a költő 1938-as Első eclogájának háromoldalas kézirata 13 milliót ért a Studio Antikvárium aukcióján. Ez a második legmagasabb ár verskéziratért, eddig csak Vörösmarty Keserű pohár című verse ért többet kétmillió forinttal. Bár magas árat várhattunk a tételtől, ez az érték mindenkit váratlanul ért. Az 1959-es Radnóti-monográfiában reprodukált, de évtizedek óta lappangó tétel érdekessége, hogy a szöveg három helyen eltér a Meredek út kötetben megjelent változattól. Jókai Mór Kassári Dániel című elbeszélésének 70 oldalas kézirata egymilliót ért.

Louis Ferdinand de Marsigli itáliai térképész hatkötetes, rézmetszetekkel készült leírása a Dunáról 1726-ban látott először napvilágot latinul. Most a francia, 1744-es első kiadás indult, a nemzetközi viszonylatban is ritka tétel nem szerepelt hazai árverésen 1945 után. Bár kikiáltási ára sem volt alacsony (hatmillió), 11 milliós leütési ára igazi szenzációnak tekinthető. Több régi magyar nyomtatvány is milliós értéken cserélt gazdát, ahogy a metszetekkel gazdagított kiadványok és a díszes kötések is megbízhatóan, magas áron szerepelnek.

Érdekes könyvárverésnek lehettek tanúi azok, akik részt vettek az Ernst Galléria első és egyszeri aukcióján, hiszen 768 tételben összesen ötezer művészeti folyóiratot és kötetet kínáltak két nap alatt. Virág Judit árverésvezető pergő ritmusban vezényelte le az eseményt, így annak ellenére sem tűnt unalmasnak, hogy minden tétel kikiáltási ára a többszörösére emelkedett. Igaz, az induló árak ritkán érték el a tízezer forintot, pedig esetenként régi művészeti folyóiratok teljes bekötött évfolyamait vagy tíznél több művészeti könyvet tartalmazott egy-egy tétel. A budapesti gyógyfürdők összegyűjtött kötetei 70-80 ezer forintért mentek el.